Jövőre sem mérséklődnek a vállalkozói terhek

2004. október 15.

A vállalkozói szektor ma többszörös szorításban él. A költségvetés a hiányt részben a kiadások lefaragásával, részben a bevételek növelésével javítja. Az előbbi piacszűkülést, az utóbbi eredménycsökkenést okoz. A forint reálfelértékelődése az exportőrök helyzetét rontja, a belső piacra termelőket pedig az olcsó import és a magas kamatterhek sújtják – véli dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, akinek írását a Világgazdaság című lap tette közzé.

Dr. Parragh László szerint a vállalkozói környezetet az eddigiektől merőben eltérően, egészében kell nézni és kezelni. Az adó- és járulékterhek mellett a vállalkozásokat sújtják az illetékek, a különböző díjak (esetenként a szinte automatikus bírságok), ezért ezek hatásával is számolni kell. A kamarai elnök elmondja, hogy az MKIK közelítő számításai szerint 2004-ben a vállalkozások jövedelmi pozíciója mintegy 110 milliárd forinttal romlott, és valószínűnek tartja, hogy 2005-től sem lehet javulásra számítani, legalábbis ezt jelzi előre a közterhekben tervezett változások és a költségvetés eddig megismert előirányzatai. Az adókedvezmények radikálisan szűkülnek, továbbá az osztalék- és egyéb jövedelmek forrásadóját nem 20, hanem 25 százalékos forrásadó sújtja. Ugyancsak 25 százalékos adó terheli 2005-től az árfolyamnyereséget. A korábbi ígéretekkel szemben az eho csökkentésére csak később, 2005 novemberétől kerül sor, akkor is csak kisebb mértékben. A kisvállalkozások járulékköteles kifizetései után 4 százalékos vállalkozási járulékot vetnek ki. Ennek fejében ugyan nekik is jár a „munkanélküli-ellátás”, de ezt jobb lenne önkéntes alapokra helyezni – írja dr. Parragh László.

A BKIK elnöke úgy véli, hogy bár a vállalkozások jövedelmi helyzetét az illetékek az adóknál lényegesen kisebb mértékben befolyásolják, mégis elgondolkodtató, hogy sok esetben nagyságuk 50–150 százalékkal növekszik.

A 2005. évi szabályozással kapcsolatban dr. Parragh szerint érzékelhető ugyan a kis- és középvállalkozások segítésére irányuló szándék, azonban a nem eléggé körültekintően megválasztott feltételek miatt a kedvezményeket a vállalkozások jelentős része nem tudja kihasználni, illetve azok csekély mértékűek. Például a munkahelyteremtő beruházások állami támogatásánál a kis- és középvállalkozások számára előírt létszám még mindig túl magas, a helyi iparűzési adóalap átlaglétszámának 1 fős emelkedése esetén igénybe vehető 1 millió forintos adóalap-csökkentési lehetőség mértéke (20 ezer forint viszont csak PR-megoldásnak tekinthető, ösztönzési háttere csekély.

A kamara elnöke hangsúlyozza, hogy a BKIK egyetért a nemzetgazdaság fejlesztésének kiemelt céljaival, azonban „a gazdaság teljesítőképességének fokozása” feladat meghatározásánál javasolja külön vizsgálni a meghatározó szerepű multinacionális cégeket, valamint a gyenge versenyhelyzetben lévő hazai kis- és középvállalkozásokat. Amíg az előbbieknél a nemzetközi piacépítés helyzetét kell vizsgálni annak érdekében, hogy a hazai feltételek vonzóak legyenek számukra, addig a kisvállalkozások részére meg kell teremteni a versenyképesség felzárkóztatásának lehetőségét.

vissza